A gimnázium története

Állami Általános Gimnázium (1953 - 1959) 
Kun Béla Gimnázium (1959 - 1991) 
Nagy László Gimnázium (1991 - 2003) 
BMÖ Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája, Kollégiuma 
2009. július 1-vel Komlón megalakult a Kökönyösi Oktatási Központ. 

1953. május 20-án kapja meg Komló az engedélyt a gimnázium szervezésére. 

1953. szeptember 1-jén kezdi meg az első tanévet a gimnázium első évfolyama (egy fiú és egy lányosztály) a Belvárosi Általános Iskolában (ma Kodály Zoltán Általános Iskola). 

1954. A tanévet a Szakmunkásképző Iskola mögötti fabarakkokban kezdi a gimnázium. 

1955/56-os tanév. A gimnázium az oktatást a Fürst Sándor úti, az akkori Kökönyös-Keleti Iskolában kezdi
meg az épület alsó folyosóján lévő termekben. 

1957 májusában (az 1956/1957-es tanév végén): az első érettségi vizsga. 

1957. Költözés a Gorkij utcai épületbe. 

1959. március 21-én veszi fel a gimnázium Kun Béla nevét. 

1959/60-as tanév. Megkezdi működését az orosz nyelvi tagozat. 

1961. 5+1-es oktatás bevezetése (5 nap oktatás, 1 nap ipari jellegű szakmai gyakorlati képzés). 

1963. A gimnáziumban közgazdasági szakközépiskolai tagozat indul. Ez az osztály képezi a későbbi Steinmetz Miklós, majd Kazinczy Ferenc Szakközépiskola alapját. 

1965. A szakközépiskolai tagozat átköltözik a Dávidföldi Általános Iskolába, és szervezetileg különválik. 

1969. Kémia tagozat indul. 

1970. Fizika tagozat indul. 

1972-től ruhaipari esti tagozat működik az iskolában a Carbon Könnyűipari Vállalatra és a Május 1. Ruhagyár Komlói Üzemére épülve. 

1976. Testnevelés tagozat indul. 

1981. Megszűnik a kollégium. 

1991. augusztus 1. A gimnázium felveszi Nagy László nevét. 

1991. Nyolcosztályos tagozat indul. 

1996.Közbiztonsági tagozat indul. 

2000. Német kisebbségi nemzetiségi oktatás kezdődik. 

2003. 50 éves évforduló. 

2003. Komló város átadja a Baranya Megyei Önkormányzatnak mindhárom középiskoláját. A Baranya Megyei Önkormányzat a Nagy László Gimnáziumot, a Kazinczy Ferenc Szakközépiskolát és a Csizmazia Gyula Szakképző és Szakközépiskolát egy közös intézménnyé vonja össze. 

2003. augusztus 3. Az új intézmény neve: Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 

2009. július 1-vel Komlón megalakult a Kökönyösi Oktatási Központ, amelynek tagintézménye a Nagy László Gimnázium. 

2010. június 25. Ünnepélyesen elbúcsúztunk a Gorkij utcai épülettől. 

2010. szeptember 1. Az új tanévet új helyen, az Alkotmány utca 2-ben kezdtük meg.

Részletesen

1952. november 25-én a Belvárosi Általános Iskola igazgatói helyiségében tartottak egy értekezletet, amelyen felmerült egy általános gimnázium beindításának terve. Az értekezleten a Közoktatási Minisztérium képviselői és a megyei oktatási osztály képviselője volt jelen. A helyi tanács képviselői, hivatkozva a város gyors fejlődésére, megnövekedett vonzáskörzetére, párhuzamos osztályú gimnázium beindítását szorgalmazták. A megye két tanterem felszerelését ígérte meg, a tanács pedig a tanároknak lakást és - ideiglenes jelleggel - két tantermet ajánlott fel oktatási célra, amíg az új gimnáziumi épület elkészül. 

1953. május 20-án kapta meg Komló az engedélyt a gimnázium szervezésére két első osztállyal, 90 tanulóval. A helyi elképzelések szerint a 90 tanulóból 32 lenne komlói, a többi a környékbeli falvakból járt volna be. A vidéki tanulók magas létszáma felvetette a kollégium kérdését is, azonban megállapították, hogy arra nincs szükség, mivel Komló körül jó az úthálózat, és kerékpárral is megközelíthető az iskola. 

Az 1953. szeptember 11-én megfogalmazott hivatalos álláspont szerint a gimnázium beindítása csak akkor lehetséges, ha oda legalább 25 fő beíratkozik. Ez arra enged következtetni, hogy nem volt túl nagy az érdeklődés az iskolatípus iránt. A gimnázium elhelyezése végül a Belvárosi Iskolában történt meg, három tanteremben és egy irodában. 1953 nyarán a nevelői állomány és az iskola felszerelése is biztosnak tűnt, a gimnázium költségvetését mégsem küldte el az illetékes hatóság. 

A kezdeti nehézségek leküzdésére fordított energiák, a sok fáradozás és szervező tevékenység azt mutatja, hogy a város akkori vezetői belátták: egy gyorsan növekvő településnek szüksége van művelt lakosságra. Kezdetben az ipar, a szolgáltatások igényelték a magasabb végzettségű, művelt embereket; később sok fiatal igényévé vált az érettségi bizonyítvány megszerzése. 

„Az első lépések... Még gumicsizmában járt mindenki, hol a nyakig érő sárban, hol a száraz törmelékek hepehupáján; még hegyeket remegtető bömböléssel falták óriási gépek a földet; még az ország minden részéből idejött ezrek nyelvjárási Bábele hallatszott mindenfelől; még csak sejteni lehetett a kibontakozó város körvonalait, későbbi utcáit, tereit, amikor 1953. szeptember 1-jén e zajba, forgatagba belevesző szerény csendességgel megkezdte első tanévét a komlói gimnázium. 

Az első éveket szokás itt is - másutt is - hőskornak nevezni. Városunk hőskorával együtt élte át a kezdet örömeit és viszontagságait iskolánk is. A Belvárosi Általános Iskola (ma Kodály Zoltán nevét viseli) épületében szorítottak helyet az egy fiú és egy leányosztálynak. A tanulók egy része diákotthonos volt. Ezt a célt a mai szakmunkásképző mögötti fabarakkok egyike szolgálta: egyik végén diákotthon, másik végén munkásszállás. Aztán az 1954-es évet már ezekben a barakkokban kezdi a gimnázium is. Kemény küszködést kívánt ez a körülmény tanártól és diáktól. Ma már érettségi találkozók derűt, humort adó adomáivá szelídültek a történetek: az esőben mindenütt becsurgó tető és a lavórok, vödrök, a szaladgáló egerek, az ablakokon érdeklődve bemekegő kecskék...” (Csontos Sándor, A Kun Béla Gimnázium 25 éves jubileumi évkönyve, 1978.) 

A következő tanévet a Gimnázium már a közeli Fürst Sándor Utcai Általános Iskola földszintjén kezdte meg. Az akkori nagyok közül külön meg kell emlékeznünk Csordás Jánosról, az iskola első igazgatójáról, a lelkes iskolaalapítóról. Az első tantestület tagjai: Fehérvári Etelka, Schmitt Edéné, Szentpáli Pál, Erdélyi Imre, Sütöri Pál, Lóránt Péter, Bécsy Tamásné, Bocz György. Többségük általános iskolai tanár volt. Az új tanévek új tanárokat hoztak, s nőtt az osztályok száma is. Négy év alatt minden évfolyam telítődött, s ezzel biztossá vált a gimnázium helyzete. Vele párhuzamosan - bár egyéves késéssel (1954) - megkezdte munkáját a dolgozók számára indított levelező tagozat. 

A gimnázium az első öt évben középiskolai tanárokkal egészült ki, s egyben át is alakult a tantestület. Ebben az időben kerültek a gimnáziumba: Csontos Sándor (1955), Csontos Sándorné (1956), Dombi Lajos (1956), Vincze Vilmos (1956), Zavarkó Józsefné (1956), Perleczki József (1958). 

Az első években még előfordult, hogy nem volt megfelelő a szakos ellátottság, így egyesek más tárgyakat is tanítottak. Szerencsére ez gyorsan múló jelenség volt, és az ötvenes évek vége felé teljesen meg is szűnt. 1956-ban ért fel az évfolyamok sora a negyedikig. Ez a tanév több vonatkozásban is mozgalmasabb volt az előzőeknél. Alighogy megindult a munka, az 56-os forradalmi események zökkentették ki az iskola életét a rendes kerékvágásból. A helybeli tanulók naponta bejártak ugyan, de a tanítás hetekig szünetelt. 

A rend helyreállása után új színnel bővült az iskola belső élete: megindult a második idegen nyelv, a német oktatása. Az 1956/57-es évet a gimnázium még mindig a Fürst Sándor úti (Kökönyös-Keleti) iskolában kezdte meg az épület földszinti termeiben. A tanév végén zajlott le az első érettségi vizsga. Vizsgáztak az e1ső negyedikesek, és ezzel együtt a gimnázium is. A negyedikes lányok Harmat György, a fiúk Kutas Antal elnöksége alatt adtak számot a megszerzett tudásról. A tanulók és a tanárok teljesítménye alapján a gimnázium „felsőbb osztályba léphetett”. (Legelső érettségizőnk, Amerza Anna később a Kodály Zoltán Általános Iskola tanára lett.) 

A tanulók számának gyarapodása egyre jobban feszegette a keleti iskola falait. Egyre sürgetőbbé vált a gimnázium elhelyezésének végleges megoldása. 1959 szeptemberében megtörtént az átköltözés az akkori Nyugat-Kökönyösi Általános Iskola épületébe, arra a helyre, amelyet akkoriban átmenetinek ígértek, de azóta is ez adott otthont a gimnáziumnak. 

Csordás János igazgató lemondása után egy évig (1958-59) Matusek Rudolf állt az iskola élén. Ebben a tanévben -1959. március 21-én - vette fel a gimnázium Kun Béla nevét. A minisztérium képviseletében dr. Benczédy József főosztályvezető jelent meg és mondott ünnepi beszédet. Így az addigi Állami Általános Gimnázium elnevezés megszűnt, helyébe az Állami Kun Béla Általános Gimnázium lépett, amely később Kun Béla Gimnázium névvé egyszerűsödött. Az iskola vezetését Szabó András vette át. Az 1959/60-as tanévben kezdte meg működését az orosz nyelvi tagozat Zavarkó József vezetésével. 

1963-tól a gimnáziumban szakközépiskolai tagozat is indult. Ez az osztály képezte a későbbi Steinmetz, majd Kazinczy Szakközépiskola alapját. A gimnázium két évig Kun Béla Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolaként működött. Rendkívüli nehézségeket okozott a tanítás megszervezése az 550 főre duzzadt tanulólétszám és a kis épület miatt. 

Az eredetileg a gimnázium számára Szilvásban épülő új, nagyobb épületet mégsem a gimnázium diákjai és dolgozói vehették birtokba. Az 1965-ben önállósodott szakközépiskola két évre a Dávidföldi Általános Iskolába, majd később a mostani helyére, a szilvási épületbe költözött át. A tantestület kettévált, a kollégák egy része a szakközépiskolában dolgozott tovább. A nappali tagozattal párhuzamosan esti közgazdasági tagozat is működött a gimnáziumban, amely később ugyancsak átköltözött új helyére. A Gorkij utcai épület mégis sok új lehetőséget teremtett. A máig is élő hagyományok gazdag alapozója a 60-as évek első fele. Ezekben az években alakult ki a szilárd tantestületi mag, amely hosszú éveken keresztül a „törzsgárda” alapját képezte. Itt jegyezzük meg, hogy ebben az évben érettségizett egyetlen esti tagozatú gimnáziumi osztályunk. Ez a képzési forma ezzel az egy osztállyal be is fejeződött, s csak a levelező tagozat maradt meg. 

1967-ben Darin Ferenc vette át az iskola vezetését. Igazgatása alatt kapott végleges formát az 1967 márciusában első alkalommal megrendezett Kun Béla (ma: Nagy László) Napok, amely mind a mai napig minden tanév legkiemelkedőbb eseménye. A kezdetben csak iskolai ünnepség némely vonatkozásában városi, illetve megyei rangúvá vált. 1967-ben indult meg az iskolaújság Kökönyösi Diákok néven. Munkája elismeréseként 1976-ban Baranya Megye Tanácsa V. B. Művelődésügyi Osztályának nívódíját kapta. 

1969-ben kezdte meg tevékenységét a kémia tagozat, a következő évben pedig fizika tagozat indult. 

1972-től a Carbon Könnyűipari Vállalatra és a Május 1. Ruhagyár Komlói Üzemére épülve ruhaipari esti tagozat működött az iskolában. 

1973-76-ig Csontos Sándor volt az igazgató. 

1976-ban dr. Szabó Jánosné vette át az iskola igazgatását. Ebben az évben testnevelés tagozat is indult. Az igazgató az 1978-as tanterv alapján induló 1979/80-as tanévre a következőket prognosztizálta: „A gimnázium szerkezetében alapvető változások várhatók. Megszűnik a tagozatos osztályok rendszere, ugyanakkor lehetővé válik valamennyi tanuló számára, hogy a tanórák egy részében különböző elméleti és gyakorlati tárgyakat tanuljanak, saját elképzelésük és az iskola által biztosított lehetőségek alapján. Így csökkenhet a tanulók túlterhelése. Ugyanakkor az érdeklődésüknek megfelelő tantárggyal magasabb óraszámban foglalkozhatnak.” 

Az egyes iskolák konkrét terveinek kialakítása a tanév feladata volt. Iskolánk csoportjainak meghatározásakor figyelembe vettük a helyi sajátosságokat, a meglévő tagozatok iránti érdeklődést, tanulóink pályairányultságával kapcsolatos tapasztalatainkat, az iskola személyi és tárgyi feltételeit, valamint a város munkaerőigényét. Igyekeztünk az iskola eddigi profilját összehangolni a társadalmi igényekkel. Természetesen igyekeztünk megőrizni az iskola hagyományait is. 

Továbbra is megszerveztük a hagyományos Nagy László (Kun Béla) Napokat, az anyanyelvi hét rendezvényeit, az osztályéneklési versenyt, az őszi (FEN) túrákat, a sportversenyeket, és részt vettünk különböző tanulmányi és egyéb (megyei és országos szintű) versenyeken. Részt vállaltunk a megyei földrajzi verseny rendezésében is. Dr. Szabó Jánosné igazgatói tevékenysége 1983 júniusáig tartott. Ez idő alatt az orosz nyelvi tagozat mellett kémia és fizika tagozat is működött, majd ezekhez csatlakozott 1976-tól a testnevelés is. Felsőbb intézkedés következtében ezek a tagozatok megszűntek, és fakultációknak adták át helyüket. 

Az 1983/84-es tanévet Tóth József vezetése alatt kezdte meg az iskola. Igazgatóságának második ciklusában került sor a gimnázium nevének megváltoztatására. A névválasztás tükrözte a város önkormányzatának, a gimnázium tantestületének és diákságának véleményét. A lehetséges variációk közül - Mátyás király, Rákóczi Ferenc, Jánosi Engel Adolf, Nagy László - a XX. századi költőre esett a választás. Tóth József igazgatósága alatt indult be a gimnáziumban 1991-ben a nyolcosztályos tagozat, 1996-ban a közbiztonsági képzés, valamint 2000-ben a német nemzetiségi kisebbségi oktatás. 

2003. Komló város átadja a Baranya Megyei Önkormányzatnak mindhárom középiskoláját. A Baranya Megyei Önkormányzat a Nagy László Gimnáziumot, a Kazinczy Ferenc Szakközépiskolát és a Csizmazia Gyula Szakképző és Szakközépiskolát egy közös intézménnyé vonja össze. Az új intézmény neve: Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 

2009. július 1-vel Komlón megalakult a Kökönyösi Oktatási Központ.
A Központ teljes neve: 
"Kökönyösi Oktatási Központ" Óvodája, Általános Iskolája, Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata 

Rövid neve:"Kökönyösi Oktatási Központ" Szakközépiskola 

Székhelye: 7300 Komló, Alkotmány u. 2. 

OM azonosító: 201286 

Telephelyek: 

Egységes Iskola és Kollégium Intézményegység 

-Gagarin Általános Iskola
-Magyarszéki Általános Iskola
-Nagy László Gimnázium
-Nagy László Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 

Óvodai Intézményegység 

-Sallai utcai Óvoda
-Körtvélyesi Óvoda
-Magyarszéki Óvoda
-Magyarhertelendi Óvoda
-Ligeti Óvoda 

Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység 

Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység 

Szakszolgálati Intézményegység 

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 

Az intézmény irányító szervei: 

-Komló Város Önkormányzata Képviselő-testülete
-Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése
-Bodolyabér Község Önkormányzata Képviselő-testülete
-Liget Község Önkormányzata Képviselő-testülete
-Magyarhertelend Község Önkormányzata Képviselő-testülete
-Magyarszék Község Önkormányzata Képviselő-testülete
-Mecsekpölöske Község Önkormányzata Képviselő-testülete
-Mánfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete
-Kökönyösi Oktatási Központ Intézményfenntartó Társulása Megállapodásban foglaltak szerint

Az intézmény fenntartó szervei: 

-Komló Város Önkormányzata
-Baranya Megyei Önkormányzat
-Bodolyabér Község Önkormányzata
-Liget Község Önkormányzata
-Magyarhertelend Község Önkormányzata
-Magyarszék Község Önkormányzata
-Mecsekpölöske Község Önkormányzata
-Mánfa Község Önkormányzata
-Kökönyösi Oktatási Központ Intézményfenntartó Társulása Megállapodásban foglaltak szerint

Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény 

A kollégium 

A gimnázium megalakulását követően 1955-ben az akkori Malinovszkij (később Majakovszkij, ma Nagy László) utcában létrejött a diákotthon. Egy lakóházban kapott helyet, ahol négy lakást alakítottak át erre a célra. Az egyik oldalon a fiúk, a másikon pedig a lányok kaptak elhelyezést. A „lakók” igen szegényes körülmények között éltek (vaságy szalmazsákkal, saját fűtésű kályhák stb.). A diákotthon első igazgatója Sütöri Pál volt, őt követte Zavarkó József, Matusek Rudolf, Kovács András és Szabó Rácz Mátyásné. 1960 szeptemberére a kollégium átköltözött a gimnáziummal szemközti (Gorkij utcai) épületbe, amely addig munkásszállóként működött. Itt már kulturált, otthonos környezeti berendezések várták a lányokat. A fiúk a később elkészült Steinmetz kollégiumba kerültek át. A diákotthon megszervezéséért igen sokat tett a Komlói Tanács V. B. Biztosította a feltételeket a tanuláshoz, a szabadidő kellemes és hasznos eltöltéséhez, és elősegítette a vidéki munkás- és parasztszármazású fiatalok továbbtanulását. A diákotthon eredményes tevékenységét bizonyítja, hogy az intézmény 1963 áprilisában kollégiumi rangra emelkedett. 1966 szeptembere óta dr. Szabó Jánosné volt a kollégium igazgatója, mellette a helyettesi tisztet a 70-es évek közepétől Lőrincz Vilma látta el. Felügyelő tanárokként a gimnázium pedagógusait alkalmazták, többek között Várvölgyi Évát, Simonfy Erzsébetet, Kovács Jánosnét, Brandt Tibornét, Rákosa Anikót, Kardos Ágnest. A kollégium belső életét a diáktanács irányította. A szobaközösségek élén szobaparancsnok állt. Ezek az ún. primer közösségek egymással pontversenyben álltak, a tanulmányi, illetve közösségi munka, rend, fegyelem, tisztaság stb. területén, s eredményeikhez mérten jutalmakban, kedvezményekben részesültek (szabad kimenő, kötetlen tanulás, jutalom-hazautazás, mozilátogatás stb.). A más kollégiumokkal szervezett tanulmányi versenyek eredményeit számos oklevél tanúsítja. A diáktanács szervező tevékenységének csúcsát a 70-es évek közepe jelentette, amikor is az 1974/75-ös és 1975/76-os tanévben a kollégiumok közötti országos versenyben kétszer is arany oklevelet, vándorzászlót és pénzjutalmat kaptunk. Az akkori kollégisták sok szép emléket őriznek a különböző programokról, akciókról, versenyekről és testvérkapcsolatokról. Kiváló kollégistáink voltak többek között: Győrpál Zsuzsa, Benkő Kornélia, Andok Piroska, Décsi Etelka, Lécz Márta, Harsányi Márta, Kardos Ágnes, Hoppa Elvira, Huttwágner Rozália, Istvánfi Magdolna, Gyenis Katalin, Zsizsik Ilona, Zavarkó Gyöngyi, Novoszádi Ilona. 

A 70-es évek végére erőteljesen csökkent a kollégium iránti igény, így az 1981-ben megszűnt. A kollégium épületét előbb a GAMESZ vette át, majd a termeket a gimnázium fokozatosan tantermekké alakította. 2004 májusában az önkormányzat a felső termeket elvette és az emeleten lakásokat alakított ki, így csak három tanterem maradt az épületben.